Lápályák

A lápályák a part menti területek, amelyeket rendszeresen elönt a tenger a dagály és az apály hatására. Általában homokból, iszapból és sziklákból állnak, és az ökoszisztéma kincsesbányái, valamint a természeti katasztrófák elleni pufferzónaként szolgálnak.

A lápályák fontossága

Először is a lápályák a tengeri ökoszisztémák fontos részei. Számos állatfaj él itt, és kölcsönhatásaik révén egyensúlyban lévő ökoszisztémát tartanak fenn. A legismertebb állatok közé tartoznak a rákok, például a kagylók, rákok és garnélák, valamint a halak és a madarak. Ezek az állatok táplálékforrásként fontos szerepet játszanak az emberi étrendben, és elengedhetetlenek a tengeri ökoszisztéma egészségének megőrzéséhez.

Másodszor, a lápályák pufferzónaként szolgálnak a természeti katasztrófák ellen. A lápályák csökkentik a víz áramlását a természeti katasztrófák, például az árvizek vagy a tájfunok során, minimalizálva a károkat. Emellett megakadályozzák a part erózióját és mérséklik a tengerszint emelkedését.

Végül a lápályák turisztikai látványosságok is. Lenyűgöző tájaik és változatos élőviláguk miatt sok turista látogatja őket, és ökológiai oktatási és kutatási célokra is használják őket.

A lápálya ökoszisztéma változatos tagjai

A lápálya ökoszisztémát számos tag alkotja.

Ezek közül a legfontosabb tagok a fenéklakó állatok (benthos) .

Fenéklakó állatok azok az állatok, amelyek a tengerfenéken élnek, ide tartoznak a rákok, például a kagylók, rákok és garnélák, valamint a puhatestűek és a gyűrűsférgek. Ezek képezik a lápálya ökoszisztéma táplálékláncának alapját, és azáltal, hogy lebontják a szerves anyagokat, fontos szerepet játszanak a lápálya egészségének megőrzésében.

Egy másik fontos tag a sószerető növény (halophyte).

Sószerető növényeksós talajon növő növények, a legismertebb fajták közé tartozik a Salicornia europaea, a Suaeda maritima és a Salsola soda. Ezek a növények stabilizálják a lápálya talaját, és elnyelik a légkörből a szén-dioxidot, hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Fotoszintetizálnak, oxigént termelnek, amely segíti a környező élőlények légzését.

Halak és madarak

A halak fenéklakó állatokkal vagy sószerető növényekkel táplálkoznak, a madarak pedig fenéklakó állatokkal vagy halakkal. Ezek az állatok a lápálya ökoszisztéma táplálékláncán keresztül keringtetik az energiát, és azáltal, hogy szabályozzák az állományokat, hozzájárulnak az ökoszisztéma stabilitásához.

Ember

A lápályán tengeri élelmiszereket gyűjtenek, vagy élvezik a turisztikai látványosságokat. Ha azonban ezek a tevékenységek túlzott mértékben zajlanak, az felboríthatja a lápálya ökoszisztéma egyensúlyát, ezért óvatosan kell eljárni.

A lápályák hatása a globális környezetre

A lápályák nagyon fontos szerepet játszanak a globális környezetben.

• A lápályák szén-dioxid elnyelők: Elnyelik és tárolják a légkörből a szén-dioxidot. A lápályán élő mikrobák, növények és üledékek elnyelik a szén-dioxidot, és szerves anyaggá alakítják át, amely az üledékekben tárolódik. Becslések szerint a lápályák évente mintegy 260 000 tonna szén-dioxidot nyelnek el. Ez a mennyiség megfelel 200 000 autó által évente kibocsátott szén-dioxid mennyiségének, és jelentős szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében.
• Másodszor, a lápályák hozzájárulnak a vízminőség javításához: A lápályán élő mikrobák és fenéklakó állatok lebontják és eltávolítják a vízben lévő szennyező anyagokat, ezáltal javítják a part menti területek vízminőségét és fenntartják a tengeri ökoszisztéma egészségét. Emellett kiszűrik a folyókból érkező üledéket, védik a partvonalat, és mérséklik a viharok vagy a szökőárak okozta károkat.
• A lápályák számos állatfaj élőhelyei: Fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Itt élnek a tengeri madarak, halak, rákok, kagylók és egyéb állatok, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással, fenntartva az ökoszisztéma egyensúlyát. Azonban a lápályák fejlesztése és szennyezése miatt a biológiai sokféleség csökken, ezért intézkedéseket kell hozni.

A lápályák gazdasági értéke és felhasználása

A lápályák számos gazdasági értékkel bírnak.

• Halászati ​​források termelési helye: A lápályán élő számos állatfaj halászati ​​forrásként szolgál, és a halászat révén gazdasági hasznot lehet szerezni. A Koreai Tengerészeti és Halászati ​​Kutatási és Fejlesztési Intézet szerint 2010-ben a koreai lápályák halászati ​​termékének értéke 1 292 600 millió koreai von volt.
• A turizmus értéke: Népszerű ökoturisztikai célpontként sok turista látogatja őket, ami nemcsak gazdasági bevételt hoz, hanem hozzájárul a helyi közösségek fejlesztéséhez is. A világban a Georgia állambeli part menti mocsarakpéldául híresek ökoturisztikai célpontként, és évente több százezer turista látogatja őket, jelentős gazdasági hasznot hozva a régiónak.
• Sokoldalú felhasználási lehetőségek: A lápályákat sólepárlóként, halastóként, építőanyagként lehet használni. A minőségi homokot vagy agyagot építőanyagként lehet felhasználni, sólepárlóként sót lehet termelni, a rekultivációs projektek pedig mezőgazdasági vagy ipari területeket hozhatnak létre.

Nemzetközi erőfeszítések a lápályák védelméért

A lápályák megőrzéséhez és fenntartható felhasználásához nemzetközi együttműködésre és erőfeszítésekre van szükség.

Ennek részeként a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1998 óta állítja össze a "Világ 100 legjobb lápályája" listát, és igyekszik felhívni a figyelmet a lápályák fontosságára és megőrzési értékére. A Ramsari Konvenció szintén nemzetközi egyezmény a vizes élőhelyek védelméért, amelyet 1971-ben fogadtak el az iráni Ramsarban, és 1975-ben lépett hatályba. 170 ország csatlakozott hozzá, Koreát pedig 1997-ben, 101. tagként fogadták be.

A koreai kormány is hozott intézkedéseket a vizes élőhelyek védelméért, például a Vizes Élőhelyek Védelméről szóló törvény megalkotása (1999), a Ramsari Konvencióhoz való csatlakozás (1997) és a Saemangeum rekultivációs projekt felfüggesztése (2010).2021. júliusában a Seocheon, Gochang, Shinan és Boseong-Suncheon lápályák felkerültek az UNESCO Világörökségi Listára, ezzel nemzetközi elismerést kaptak a lápályák értékéért.