A vizes élőhelyek kincsesbányája: Ismerd meg a tengerpartot!

Láp

A láp a part menti terület, amelyet a dagály és az apály miatt periodikusan elönt a tenger és kerül ki a vízből. Általában homokból, iszapból és sziklákból áll, és az ökoszisztéma kincsesbányája, valamint a természeti katasztrófák elleni védelmet biztosító pufferzóna szerepét tölti be.

A láp fontossága

Először is a láp a tengeri ökoszisztéma fontos része. Számos faj él itt, és kölcsönhatásaik révén kiegyensúlyozott ökoszisztéma jön létre. A jellemző fajok közé tartoznak a kagylók, rákok, garnélák és halak, valamint a madarak. Ezek az élőlények táplálékforrást jelentenek az emberek számára, és fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztéma egészségének fenntartásában.

Másodszor, a láp pufferzóna szerepét tölti be a természeti katasztrófák ellen. Árvíz vagy vihar esetén a láp lassítja a víz áramlását, és minimalizálja a károkat. Ezenkívül megakadályozza a part erózióját és mérsékli a tengerszint emelkedését.

Végül a lápnak turisztikai értéke is van. A gyönyörű táj és a sokféle élőlény miatt sok turista keresi fel, és ökológiai oktatás és kutatás helyszínéül is szolgál.

A láp ökoszisztéma különböző alkotóelemei

A láp ökoszisztémát különböző alkotóelemek alkotják.

Ezek közül a legfontosabb alkotóelemek a bentosz szervezetek (benthos).

A bentosz szervezetek a tengerfenéken élő állatokat jelentik, és főleg kagylókat, rákokat, garnélákat, valamint puhatestűeket és gyűrűsférgeket tartalmaznak. Ezek képezik a láp ökoszisztéma táplálékláncának alapját, és fontos szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, ami hozzájárul a láp egészségének fenntartásához.

Egy másik fontos alkotóelem a sóstűrő növényzet (halophyte).

Sóstűrő növényzet a sós talajban növő növényeket jelenti, és jellemző fajai közé tartozik a sóska, a tengerparti szegfű és a sóskafélék. Ezek stabilizálják a láp talaját, és a légkörből szén-dioxidot vonnak ki, ami hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A fotoszintézis révén oxigént termelnek, ami segíti a környező élőlények légzését.

Halak és madarak

A halak a bentosz szervezeteket és a sóstűrő növényzetet fogyasztják, a madarak pedig a bentosz szervezeteket és a halakat. Ezek az élőlények a láp ökoszisztéma táplálékláncán keresztül energiát juttatnak a rendszerbe, és a populációk szabályozása révén hozzájárulnak az ökoszisztéma stabilitásához.

Ember

A lápban tengeri élőlényeket gyűjtenek, vagy turizmus céljából látogatják. Fontos azonban, hogy ezek a tevékenységek ne legyenek túlzottak, mert ez károsíthatja a láp ökoszisztéma egyensúlyát.

A láp hatása a Föld környezetére

A láp nagyon fontos szerepet játszik a Föld környezetében.

• A láp szén-dioxid-elnyelő: A légkörből szén-dioxidot von el és tárol. A lápban élő mikroszervezetek, növények és üledékek szén-dioxidot nyelnek el, és szerves anyaggá alakítják át, amelyet aztán az üledékben tárolnak. Becslések szerint a láp évente mintegy 260 000 tonna szén-dioxidot nyel el. Ez nagyjából annyi, mint amennyit 200 000 autó bocsát ki évente, így jelentős szerepet játszik az üvegházhatású gázok csökkentésében és a globális felmelegedés mérséklésében.
• Másodszor, a láp javítja a vízminőséget: A lápban élő mikroszervezetek és bentosz szervezetek lebontják és eltávolítják a vízben lévő szennyező anyagokat. Ennek eredményeként javul a part menti vizek minősége, és fenntartják a tengeri ökoszisztéma egészségét. Ezenkívül kiszűrik a folyók által szállított üledéket, így védik a partvonalat és csökkentik a viharok és áradások okozta károkat.
• A láp sokféle élőlény élőhelye: Fontos szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében. Sokféle faj él itt, például tengeri madarak, halak, rákok és kagylók. Ezek kölcsönhatásban vannak egymással, és fenntartják az ökoszisztéma egyensúlyát. Sajnos a lápfejlesztés és a szennyezés miatt a biológiai sokféleség csökken, ezért szükségesek a védelmi intézkedések.

A láp gazdasági értéke és hasznosítása

A lápnak sokféle gazdasági értéke van.

• Halászati erőforrások forrása: A lápban élő sokféle faj halászati erőforrásként szolgál, és a halászat révén gazdasági hasznot lehet belőle szerezni. A Korea Tengeri és Halászati Fejlesztési Intézet szerint 2010-ben a dél-koreai lapok halászati értéke elérte az 1,2926 billió won-t.
• Turisztikai értéke: Népszerű ökoturisztikai célpont, sok turista keresi fel, ami gazdasági hasznot hoz, és élénkíti a helyi közösségeket.Példaként említhetjük az Egyesült Államok keleti partján, Georgia államban található sósvízi mocsarat (salt marsh), amely híres ökoturisztikai célpont, évente több százezer turista keresi fel, és jelentős bevételt hoz a térségnek.
• Különböző felhasználások: A láp sólepárlóként, halastóként, építőanyag-forrásként és más célokra is felhasználható. Jó minőségű homokot és agyagot nyernek ki belőle építőanyagként, sólepárlókban sót termelnek, és feltöltéssel mezőgazdasági vagy ipari területet hoznak létre.

Nemzetközi erőfeszítések a láp védelméért

A láp megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében nemzetközi együttműködésre és erőfeszítésekre van szükség.

Ennek részeként a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1998 óta összeállít egy listát a „világ 100 legjobb lápjáról”, és igyekszik felhívni a figyelmet a láp fontosságára és megőrzési értékére. A Ramsari Egyezmény szintén egy nemzetközi egyezmény a vizes élőhelyek védelmére, amelyet 1971-ben fogadtak el Iránban, Ramsar városában, és 1975-ben lépett hatályba. Jelenleg több mint 170 ország csatlakozott hozzá, és Dél-Korea 1997-ben csatlakozott 101-edik tagként.

A dél-koreai kormány is tett erőfeszítéseket, például a Vizes Élőhelyek Védelméről szóló törvény elfogadásával (1999), a Ramsari Egyezményhez való csatlakozással (1997), a Saemangeum feltöltésének felfüggesztésével (2010), és 2021 júliusában a Seocheon, Gochang, Shinan és Boseong-Suncheon lapok felkerültek az UNESCO világörökségi listára ezzel nemzetközi elismerést kapva a láp értéke.