Beszéljünk a pénzügyi könyvvezetés alapjairól, amelyeket mindenképpen tudnia kell, amikor befektet. A vagyonról fogunk beszélni. A pénzügyi könyvvezetés összetettnek tűnhet, de együtt könnyen megfejtjük!

Vagyon

Meghatározás és jelentőség

A pénzügyi könyvvezetésben, amely fontos szerepet játszik a vállalat pénzügyi helyzetének és gazdálkodási eredményeinek megértésében, az egyik alapvető fogalom a vagyon. A vagyon a vállalat által birtokolt anyagi és nem anyagi eszközök összességét jelenti, amelyek gazdasági értékkel rendelkeznek, és várhatóan jövőbeni gazdasági hasznot hoznak.

A vagyon jellemzői

Gazdasági érték: A vagyonnak rendelkeznie kell mérhető gazdasági értékkel pénznembeli egységekben. Más szóval, a vagyon értékét a piacon történő kereskedelmi áron vagy a tisztán értékelhető értéken mérik.

Jövőbeni gazdasági haszon: A vagyonnak a jövőben gazdasági hasznot kell hoznia a vállalat számára. A gazdasági haszon megjelenhet a bevétel növekedésében, a költségek csökkentésében, az eszközök felhasználásában és egyéb formákban.

Tulajdonjog: A vagyonnak a vállalat tulajdonában kell lennie. Azon eszközök, amelyeket másoktól béreltek, vagy amelyek használati jogát lízing szerződés biztosítja, nem minősülnek vagyonnak.

Ezeknek a jellemzőkkel rendelkező eszközöknek a vállalat mérlegében a tartozás oldalán kell szerepelniük, és sokféle típusuk van:

• Készpénz és készpénz-ekvivalensek: olyan eszközök, amelyeket azonnal készpénzzé lehet konvertálni, mint például a valuta, a folyószámla egyenlege vagy a 3 hónapon belül lejáró rövid lejáratú pénzügyi eszközök.
• Követelések: olyan követelések, amelyek a termékek vagy szolgáltatások nyújtása után keletkeznek, amelyekért még nem fizettek.
• Készletek: olyan áruk, termékek, nyersanyagok, amelyeket eladásra tartanak.
• Anyagi eszközök: olyan eszközök, amelyeknek fizikai formája van, például a föld, az épületek, a gépek, a járművek.
• Nem anyagi eszközök: olyan eszközök, amelyeknek nincs fizikai formája, például szabadalmak, védjegyek, jóváhagyás.

Mivel a vagyon hozzájárul a vállalat jövőbeni profittermeléséhez, a befektetők megvizsgálják a vállalat vagyonának méretét és összetételét, hogy értékeljék a vállalat pénzügyi stabilitását és növekedési potenciálját.

A vagyon osztályozása: forgóeszközök és nem forgóeszközök

A vagyon az 1 év határidő alapján forgóeszközök és nem forgóeszközök kategóriákra oszlik.

Forgóeszközök

Olyan eszközöket jelent, amelyeket 1 éven belül várhatóan készpénzzé lehet konvertálni vagy fogyasztanak. Főleg forgóeszközökből és készletekből állnak.

• Forgóeszközök: készpénz és készpénz-ekvivalensek, rövid lejáratú pénzügyi eszközök, követelések, követelés-visszatartások, előlegek.
• Készletek: áruk, termékek, félkész termékek, nyersanyagok.

A forgóeszközök megértése és a befektetőknek tudniuk kellő kulcsfontosságú elemek

A forgóeszközök fontos szerepet játszanak a vállalat rövid távú működésében és finanszírozásában. A befektetők a forgóeszközök elemzésével értékelhetik a vállalat pénzügyi helyzetét és jövőbeli kilátásait. Íme néhány kulcsfontosságú elem, amelyeket a befektetőknek tudniuk kell a forgóeszközök megértéséhez és elemzéséhez.

• Készpénz és készpénz-ekvivalensek: a legalapvetőbb forgóeszközök, amelyeket azonnal készpénzzé lehet konvertálni. Ez egy fontos mutató a vállalat fizetőképességének és likviditásának értékeléséhez. A készpénz-ekvivalensek magukban foglalják a rövid lejáratú pénzügyi eszközöket is, amelyeket a kamatjövedelem megszerzése céljából tartanak, ezért azokat is figyelembe kell venni.
• Követelések: a vevőkől még nem beszedett tartozás, amely magában foglalja a számlát és a váltót. A követelések gyors fizetési hatékonyságát és a kitettség mértékének megfelelőségét ellenőrizve értékelhető a vállalat hitelkockázata és a pénzeszközök visszaszerzésének valószínűsége.
• Készletek: olyan eszközök, amelyeket eladásra tartanak, vagy amelyek a gyártási folyamatban vannak. A készletek nagyságának és forgási sebességének elemzése alapján megítélhető a vállalat termelési és értékesítési tevékenységének hatékonysága. Továbbá a készletek elavulásának és sérülésének kockázata is fontos szempontot jelent.
• Egyéb forgóeszközök: a fenti főbb tételeken kívül még számos egyéb típusú forgóeszköz létezik, például követelés-visszatartások, előlegek, kölcsönök. Ezek a tételek a vállalat sajátos körülményeihez kapcsolódnak, ezért külön-külön meg kell vizsgálni őket, és a vállalat üzleti tevékenységéhez kell kapcsolni a megértésüket.

Nem forgóeszközök

Olyan eszközöket jelent, amelyeket 1 évnél hosszabb ideig használnak fel, vagy amelyeket befektetési célokra tartanak, és amelyeket befektetési eszközök, anyagi eszközök, nem anyagi eszközök és egyéb nem forgóeszközök kategóriákra lehet osztani.

• Befektetési eszközök: hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, forgalmazható értékpapírok, hozampapírok, részesedésen alapuló befektetés.
• Anyagi eszközök: föld, épületek, építmények, gépek, járművek.
• Nem anyagi eszközök: jóváhagyás, ipari szellemi tulajdon, fejlesztési költségek.
• Egyéb nem forgóeszközök: halasztott adóeszközök, bérleti díj biztosíték, hosszú lejáratú követelések.

Ezek a besorolt eszközök fontos mutatók a vállalat likviditásának és pénzügyi stabilitásának értékeléséhez. Minél több forgóeszköze van egy vállalatnak, annál jobb a rövid távú pénzeszközök biztosításának képessége. A nem forgóeszközök megfelelő kezelése hozzájárulhat a vállalat hosszú távú növekedéséhez és jövedelmezőségéhez.

A nem forgóeszközök típusai és hatása a befektetésre

A nem forgóeszközök a vállalat által hosszú távon birtokolt eszközök, amelyek fontos szerepet játszanak a befektetők számára a vállalat pénzügyi helyzetének és gazdálkodási eredményeinek értékelésében. A nem forgóeszközök a következő típusokba sorolhatók:

• Anyagi eszközök: olyan fizikai eszközök, amelyeket a vállalat üzleti tevékenységéhez használ fel, például a föld, az épületek, a gépek. A nem anyagi eszközök nagysága és könyv szerinti értéke fontos mutatók a vállalat termelési kapacitásának és jövedelmezőségének értékeléséhez. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az eszközök beszerzésével és karbantartásával járó költségeket, valamint a leírási költségeket.
• Nem anyagi eszközök: olyan eszközök, amelyeknek nincs fizikai formája, de megkülönböztethetők, például a szabadalmak, a védjegyek, a szerzői jogok, a fejlesztési költségek, a szoftverek vásárlásának költségei. A nem anyagi eszközök fontos tényezők a vállalat jövőbeni versenyképességének és piaci dominanciájának meghatározásában, de figyelembe kell venni a leírási költségeket és a leírási veszteségeket.
• Befektetési eszközök: olyan eszközök, amelyeket más vállalatokba vagy pénzügyi termékekbe fektetnek be, például részvények, kötvények, ingatlanok. A befektetési eszközök értékének változása közvetlen hatással van a vállalat pénzügyi eredményeire, ezért a befektetőknek gondosan meg kell vizsgálniuk a befektetési eszközök portfóliójának összeállítását és kezelési stratégiáját.
• Egyéb nem forgóeszközök: ebbe a kategóriába tartoznak a halasztott adóeszközök, a bérleti díj biztosíték, a hosszú lejáratú előlegek. Ezek a tételek a vállalat sajátos körülményeihez kapcsolódnak, ezért a pénzügyi kimutatások elemzésekor óvatosan kell eljárni.

Ezek a nem forgóeszközök tükrözik a vállalat múltbeli teljesítményét és jelenlegi állapotát, és hatással lehetnek a jövőbeni bevételekre és pénzáramlásra. Ezért a befektetőknek meg kell érteniük a nem forgóeszközök besorolását és értékelési módszereit, és figyelembe kell venniük a vállalat pénzügyi helyzetét és üzleti stratégiáját.

Eszközértékelési módszerek és szerepük a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban a vagyon a vállalat pénzügyi helyzetének és gazdálkodási eredményeinek bemutatásában fontos szerepet játszó tényező. Az eszközértékelés az eszközök értékének mérésének és értékelésének folyamata, amelyhez a következő módszereket használják.

1. Történeti költség (Historical Cost): Az eszköz beszerzésének idején fizetett ár alapján értékeli az eszközt. Ez a módszer objektív információt nyújt, de ha az eszköz értéke idővel változik, akkor nem tükrözi a valódi értéket.

2. Jelenlegi költség (Current Cost): Az eszköz beszerzéséhez jelenleg szükséges költségek alapján értékeli az eszközt. Ez a módszer realisztikusabb értéket tükrözhet, mint a történeti költség, de mivel becslésen alapul, hibák léphetnek fel.

3. Tisztán értékelhető érték (Fair Value): Az eszköz piacon történő forgalmazási árát vagy a szolgáltatás nyújtása ellenében kapható díjat tükrözi. A tisztán értékelhető érték a legpontosabban tükrözi az eszköz jelenlegi értékét, de ha nincs piaci ár, akkor becslést kell használni.

Az így értékel értékeket a pénzügyi kimutatásokban a következő szerepek játsszák:

• Mérleg: bemutatja az eszközök méretét és összetételét, ami fontos információt nyújt a vállalat pénzügyi helyzetének értékeléséhez.
• Különbséget tesz a forgóeszközök és a nem forgóeszközök között, és figyelembe kell venni az egyes típusok jellemzőit és értékelési módszereit.
• Eredménykimutatás: bemutatja az eszközök értékesítésével vagy felhasználásával kapcsolatos bevételeket és költségeket, ami hasznos információt nyújt a vállalat gazdálkodási eredményeinek értékeléséhez.
• Tipikus példa az eszközértékesítésből származó nyereség vagy veszteség, a leírási költségek.

Ezért a befektetőknek meg kell érteniük az eszközértékelési módszereket és szerepüket a pénzügyi kimutatásokban, és aktívan kell alkalmazniuk ezeket a vállalat pénzügyi helyzetének és gazdálkodási eredményeinek értékelésekor.