A befektetőknek kötelezően ismert pénzügyi kimutatási kifejezés: „A tárgyidőszaki nettó eredmény”

Mi a nettó árbevétel?

A nettó árbevétel a részvénybefektetők számára az egyik legfontosabb pénzügyi mutató. Ez azt jelenti, hogy egy vállalat egy bizonyos időszak alatt elért bevételéből a költségeket és az adókat levonva hány tiszta nyereséget ért el. Egyszerűbben fogalmazva, ez a mutató azt mutatja meg, hogy egy vállalat egy év alatt mennyit keresett.

Fontos azért, mert a nettó árbevétel kulcsszerepet játszik a vállalat üzleti teljesítményének értékelésében. Minél magasabb, annál hatékonyabban működik a vállalat, és annál nagyobb nyereséget termel. Másrészt, ha alacsony, az azt jelezheti, hogy a vállalat nehézségekkel küzd, vagy a költségek meghaladják a bevételeket.

A befektetéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor nagyon fontos figyelembe venni a nettó árbevételt. A magas nettó árbevétellel rendelkező vállalatok nagyobb valószínűséggel fognak növekedni és fejlődni a jövőben. De ez önmagában nem elegendő. A többi pénzügyi mutatóval együtt kell elemezni, és figyelembe kell venni a vállalat kilátásait és versenyképességét.

A nettó árbevétel kiszámítási módja

A nettó árbevételt úgy számítják ki, hogy a bevételből levonják az áruk beszerzési árát, az értékesítési és az általános költségeket, a működésen kívüli bevételeket és kiadásokat, valamint a társasági adót. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes tételek leírását.

• Bevétel: A vállalat termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevételét jelenti.
• Áruk beszerzési ára: A termékek vagy szolgáltatások előállításához vagy megvásárlásához felmerült költségeket jelenti. A gyártó vállalatok esetében ez magában foglalja az anyagköltségeket, a munkaerőköltségeket és a gyártási költségeket.
• Értékesítési és az általános költségek: A termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez vagy a vállalat működtetéséhez felmerült költségeket jelenti. Ide tartozik például a bérek, a reklámköltségek, a bérleti díj, az értékcsökkenési leírás stb.
• Működésen kívüli bevételek: A működési tevékenységen kívüli tevékenységekből származó bevételeket jelenti. Ide tartozik például a kamatbevétel, az osztalékbevétel, a bérleti díjbevétel stb.
• Működésen kívüli kiadások: A működési tevékenységen kívüli tevékenységekből származó kiadásokat jelenti. Ide tartozik például a kamatkiadás, az árfolyamveszteség, az adományok stb.
• Társasági adó: A vállalat által elért nyereség után fizetendő adót jelenti.

Például, ha az A vállalat bevétele 100 millió forint, az áruk beszerzési ára 50 millió forint, az értékesítési és az általános költségei 20 millió forint, a működésen kívüli bevételei 10 millió forint, a működésen kívüli kiadásai 30 millió forint, és a társasági adója 10 millió forint, akkor a nettó árbevétele 100 millió forint - 50 millió forint - 20 millió forint + 10 millió forint - 30 millió forint - 10 millió forint = 0 millió forint lesz.

A pénzügyi kimutatásokban a nettó árbevételt a teljesítménykimutatás (eredménykimutatás) legalján tüntetik fel, és a pénznemet (forint, millió forint stb.) is feltüntetik.

A nettó árbevétel változásának okai

A nettó árbevétel a vállalat üzleti teljesítményének egyik legfontosabb mutatója, és nagyon fontos információ a részvénybefektetők számára. Ezért a nettó árbevétel változásának okait elemezni kell, mielőtt részvénybe fektetnénk.

A legalapvetőbb ok a bevétel változása . Ha egy vállalat bevétele nő, az azt jelenti, hogy a termékei vagy szolgáltatásai népszerűek a piacon, ami pozitív jel. Másrészt, ha a bevétel csökken, az azt jelenti, hogy a vállalat termékei vagy szolgáltatásai elveszítik a versenyképességüket a piacon, ami negatív jel.

A következő ok a költségek változása . Általában, ha a költségek nőnek, a nettó árbevétel csökken, és ha a költségek csökkennek, a nettó árbevétel nő. De egyes esetekben a költségek növekedése elősegítheti a vállalat növekedését is. Például a kutatás-fejlesztési költségek növekedése a jövőbeni növekedésbe való befektetésnek tekinthető.

Ezen kívül a váltásirány-változások, a kamatlábak változása, a politikai események stb. is befolyásolhatják a nettó árbevételt, ezért óvatosnak kell lenni. Ezek a külső tényezők nehezen jósolhatók, ezért a részvénybefektetés előtt nemcsak a vállalat belső tényezeit, hanem a külső tényezőket is figyelembe kell venni.

Kapcsolat más pénzügyi mutatókkal

A nettó árbevétel a vállalat üzleti teljesítményének egyik legfontosabb mutatója, ezért szoros kapcsolatban áll más pénzügyi mutatókkal is.

A legfontosabb közülük a saját tőkearányos nyereségesség (ROE) . Az ROE a nettó árbevétel és a saját tőke hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire hatékonyan használja fel a saját tőkéjét.

Például, ha egy vállalat nettó árbevétele 10 milliárd forint, és a saját tőkéje 100 milliárd forint, akkor az ROE 10%. Ez azt jelenti, hogy a vállalat 100 milliárd forint saját tőkéből 10 milliárd forint nyereséget ért el, ami azt mutatja, hogy a vállalat üzleti hatékonysága magas.

A adósság/saját tőke arány is szoros kapcsolatban áll a nettó árbevétellel. Az adósság/saját tőke arány a vállalat összes adósságának és saját tőkéjének hányadosa, ami fontos mutató a vállalat pénzügyi stabilitásának értékeléséhez.

Ha egy vállalat adósság/saját tőke aránya magas, az azt jelenti, hogy a vállalatnak nehézségei vannak a finanszírozással, vagy a kamatkiadások magasak, ami miatt a nettó árbevétel csökkenhet. Az ellenkező esetben magas nettó árbevétel várható.

Vállalati értékbecslés a nettó árbevétel alapján

A nettó árbevétel a vállalat üzleti teljesítményének egyik legfontosabb mutatója, és nagyon fontos információ a részvénybefektetők számára. Ennek segítségével meg lehet állapítani, hogy a vállalat részvényárfolyama megfelelő-e, néhány hasznos kritériumot bemutatva:

• PER (árbevételi mutató) összehasonlítása . A PER a jelenlegi részvényárfolyam és a részvényenkénti nyereség (EPS) hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a vállalat részvényárfolyama a részvényenkénti nyereségének hányszorosa. Ha az A vállalat PER-je 10, a B vállalat PER-je pedig 5, akkor a B vállalat részvényárfolyama viszonylag alacsonyabb. Ebben az esetben, ha a két vállalat nettó árbevétele hasonló, akkor a B vállalatba való befektetés lehet előnyösebb.
• PBR (eszközérték-arány) összehasonlítása . A PBR a piaci kapitalizáció és a saját tőke aránya, ami megmutatja, hogy a vállalat részvényárfolyama túl magas vagy túl alacsony a könyvviteli saját tőkéhez képest. Azaz, ha a PBR 1-nél kisebb, akkor a részvényárfolyam alacsonyabb, mint a könyvviteli saját tőke (felszámolási érték), és ha 0,5 alatt van, akkor az adott részvény aktív vásárlását is fontolóra lehet venni.
• EV/EBITDA (vállalatérték/adózás előtti nyereség) arány is kapcsolatban áll ezzel. Ez a vállalat piaci értékének (EV) és az adózás előtti nyereségének (EBITDA) hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a vállalat saját tőkéjével és idegen tőkéjével mekkora pénzáramlást képes generálni, és az országok és a vállalatok között eltérések lehetnek, ezért jobb, ha az összehasonlítást azonos ágazaton belül végzik. Általában, ha ez az arány alacsony, akkor a vállalat piaci értéke alacsonyabb, mint az üzleti tevékenységből származó pénzáramlás, ami azt jelenti, hogy a jövőben várhatóan nőni fog a részvényárfolyam.

A nettó árbevétel korlátai és óvintézkedések

Ahogyan azt már említettük, a nettó árbevétel a vállalat üzleti teljesítményének egyik fontos mutatója, de vannak korlátai és óvintézkedések is.

Először is, a könyvviteli eljárások függvényében a nettó árbevétel változhat. Például, a költségek elszámolásának időpontja vagy a készletek értékelési módja befolyásolhatja a nettó árbevételt. Emiatt az azonos ágazatban működő vállalatok nettó árbevétele eltérő lehet.

Másodszor, a jövőbeni nyereségesség előrejelzésében korlátozott a szerepe. A nettó árbevétel a múltbeli teljesítményt tükrözi, ezért nem képes pontosan előrejelezni a jövőbeni gazdasági változásokat, a versenytársak megjelenését stb. Ezért veszélyes lehet csak a nettó árbevétel alapján befektetési döntést hozni.

Végül, átmeneti tényezők torzíthatják . Például, ha egy vállalat nagyméretű szerkezetátalakítást hajt végre, vagy értékesít egy eszközt, a nettó árbevétel átmenetileg növekedhet, de ez nem feltétlenül tükrözi a vállalat valós üzleti teljesítményét. Hasonlóképpen, a váratlan események, például a devizaárfolyam-változások vagy a természeti katasztrófák is jelentősen befolyásolhatják a nettó árbevételt.

Ezért a részvénybefektetőknek a nettó árbevétel mellett a többi pénzügyi mutatót is figyelembe kell venniük, és a vállalat üzleti kilátásait és üzleti stratégiáját is elemezniük kell a befektetéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor.

Következtetés

Ebben a bejegyzésben a részvénybefektetés során nélkülözhetetlen pénzügyi fogalmak egyikével, a nettó árbevétellel foglalkoztunk részletesen.