A mérleg alapvető felépítése és megértése

A mérleg, mint a pénzügyi kimutatások egyik típusa, egy adott időszakban a vállalkozás üzleti eredményeit mutatja be. Ez a jelentés információkat nyújt a bevételekről, a költségekről és a profitról, és alapvető fontosságú a pénzügyi helyzet elemzésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a mérleg alapvető felépítését és megértését.

• A mérleg felső részén a számviteli időszak látható. Általában egy évre vonatkozik, de lehet negyedéves vagy fél éves is. Alatta a teljes bevétel és a teljes költség látható, amelyek alapján meghatározható a nettó profit vagy veszteség.
• A teljes bevétel a vállalat által a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel, beleértve az egyéb bevételeket is. A teljes költség viszont a termelési költséget, az értékesítési és adminisztratív költségeket, az üzemen kívüli költségeket és a társasági adót foglalja magában. A nettó profit a teljes bevételből levonva a teljes költséget adja. Ha a teljes költség meghaladja a teljes bevételt, akkor nettó veszteség keletkezik.

A mérlegben ezeket a tételeket részletesen osztályozzák és jelenítik meg. Például a termelési költség magában foglalja a termékek vagy szolgáltatások előállításához vagy beszerzéséhez felmerülő költségeket, míg az értékesítési és adminisztratív költségek az értékesítési tevékenységhez kapcsolódó költségeket, például reklámot, béreket és bérleti díjakat.

A mérleg olvasásakor nem csak a számokra kell figyelni, hanem fontos megérteni az egyes tételek jelentését és kölcsönös kapcsolatát. Ez lehetővé teszi a vállalkozás üzleti eredményeinek átfogó elemzését, és segít meghatározni a pénzügyi helyzet javítását célzó stratégiákat.

A bevétel és a termelési költség megértése

A mérleg egyik legfontosabb tétele a bevétel és a termelési költség. Ez a két tétel a vállalkozás fő üzleti tevékenységét, az értékesítést és a költségeket képviseli, és közvetlen hatással van a nettó profitra. Részletesen megvizsgáljuk a jelentésüket és a számítási módjukat.

• Bevétela vállalat által a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevételt jelenti. Ez a számítási időszakban értékesített mennyiség és ár szorzatával számítható ki. A ténylegesen kapott összegnek a kedvezményeket, a visszatérítéseket és más tényezőket figyelembe véve kell alapulnia.
• Termelési költséga bevétel eléréséhez felmerülő költségeket jelenti. Ez főleg az anyagköltséget, a munkaerőköltséget és a gyártási költségeket tartalmazza. Vagyis a nyersanyagok beszerzési költségét, a munkavállalók bérét és az energiafogyasztást is magában foglalja. A termelési költséget a kezdeti készletek és a jelenlegi beszerzések összegéből kivonva a záró készletek értékét kapjuk.

Ezen adatok alapján a bruttó profit kiszámítható, amely a bevételből a termelési költség levonásával adódik. Egyszerűen fogalmazva ez a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó profit. Ez azonban nem a vállalat végső profitja. Ezt követően le kell vonni az értékesítési és adminisztratív költségeket, az üzemen kívüli költségeket, és így tovább, hogy megkapjuk a nettó profitot.

Üzleti profit és üzemen kívüli bevételek elemzése a jövedelmezőség szempontjából

A mérlegben az előbb említett bruttó profit mellett az üzleti profitot és az üzemen kívüli bevételeket is megtalálhatjuk. Ezek a vállalkozás jövedelmezőségének elemzéséhez fontos mutatók. Megvizsgáljuk az egyes fogalmak jelentését és a számítási módjukat.

• Üzleti profita bruttó profitból levonva az értékesítési és adminisztratív költségeket adódik. Más szóval ez a vállalkozás üzleti tevékenységéből származó profitot jelenti. Mivel ez általában a vállalat fő üzleti tevékenységéhez kapcsolódó költségeket tartalmazza, fontos a mérete és a trendjeinek megfigyelése. Ha az üzleti profit csökken vagy veszteséges, akkor a vállalat versenyképessége gyengülhet, vagy problémák lehetnek a költségek kezelésével.
• Üzemen kívüli bevétela vállalkozás üzleti tevékenységétől független bevételt jelenti. Tipikus példák erre a kamatbevétel, a részvényosztalék bevétel és a bérleti díj bevétel. Ez a bevétel a vállalkozás pénzügyi helyzetétől vagy befektetési tevékenységétől függően változhat, ezért fontos megállapítani, hogy átmeneti jelenségről van-e szó, vagy tartós trendről.
• Összesített eredménya társasági adó előtt a nettó eredményből levonva a társasági adót, majd hozzáadva a folytatólagos működés nettó eredményét a társasági adó előtt és a megszüntetett üzleti tevékenységből származó nettó eredményt (az adóhatás nélkül) kapjuk. Ez a vállalat összes bevételét és költségét tükrözi, és így a vállalkozás általános teljesítményének értékelésére szolgál.