A pénzügyi helyzet elemzéséhez szükséges eredménykimutatás 1

A nyereség- és veszteségkimutatás alapvető szerkezete és megértése

A pénzügyi kimutatások egyike, a nyereség- és veszteségkimutatás egy adott időszak alatt a vállalkozás gazdasági teljesítményét tükrözi. Ez a jelentés információkat nyújt a bevételekről, a költségekről és a nyereségről, és nagyon fontos szerepet játszik a pénzügyi helyzet elemzésében. Ebben a részben a nyereség- és veszteségkimutatás alapvető szerkezetét és megértését vizsgáljuk meg.

• A nyereség- és veszteségkimutatás legfelső részén a számviteli időszak szerepel. Általában egy évre vonatkozik, de negyedéves vagy féléves bontásban is készülhet. Alatta a teljes bevétel és a teljes költség látható, amelyek alapján kiszámítják a nettó nyereséget vagy a nettó veszteséget.
• A teljes bevétel a vállalkozás által az áruk vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel és az egyéb bevételek összege. A teljes költség egyben a bekerülési ár, az értékesítési és adminisztratív költségek, a rendkívüli költségek és a társasági adó összege, a nettó nyereség pedig a teljes bevétel és a teljes költség különbsége. Ha a teljes költség nagyobb, mint a teljes bevétel, akkor nettó veszteség keletkezik.

A nyereség- és veszteségkimutatás ezeknek az elemeknek a részletes bontását mutatja be. Például a bekerülési ár az áruk vagy szolgáltatások előállításához vagy beszerzéséhez felmerült költségeket jelenti, az értékesítési és adminisztratív költségek pedig a reklámköltségeket, a béreket, a bérleti díjakat stb. tartalmazzák, amelyek a működési tevékenységekhez szükségesek.

A nyereség- és veszteségkimutatás olvasásakor nemcsak a számokra kell figyelni, hanem fontos megérteni az egyes tételek jelentését és egymás közötti kapcsolatátis. Ezáltal átfogó képet kaphatunk a vállalkozás gazdasági teljesítményéről, és ez segít a pénzügyi helyzet javítását célzó stratégiák kidolgozásában is.

A bevétel és a bekerülési ár megértése

A nyereség- és veszteségkimutatás egyik legfontosabb tétele a bevétel és a bekerülési ár. Ez a két tétel a vállalkozás alapvető gazdasági tevékenységét, az értékesítést és a költségeket tükrözi, és közvetlen hatással van a nettó nyereségre. Vizsgáljuk meg részletesen az egyes tételek jelentését és számítási módját.

• Bevétela vállalkozás által az áruk vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel. A számítás alapja az adott időszakban eladott mennyiség és az ár szorzata. Ekkor figyelembe kell venni a kedvezményeket és a visszaküldéseket is, és a ténylegesen befogadott összeget kell alapul venni.
• Beikerülési áraz értékesítéshez felmerült költségek. Ez nagyrészt az anyagköltségekből, a munkaerőköltségekből és a gyártási költségekből áll. Vagyis magában foglalja a nyersanyagok beszerzési árát, a munkavállalók bérét, az áramköltségeket stb. A bekerülési ár a kezdeti készlet és a beszámítási időszakban történt beszerzések összegéből a záró készlet levonásával számítható.

Ezen az alapon a bruttó nyereség kiszámítható, ami a bevétel és a bekerülési ár különbsége. Egyszerűen fogalmazva az áruk vagy szolgáltatások értékesítéséből származó nyereséget jelenti. Ez azonban nem a vállalkozás végső nyeresége. Ezután le kell vonni az értékesítési és adminisztratív költségeket, a rendkívüli költségeket stb., hogy meghatározzuk a nettó nyereséget.

Az üzemi eredmény és a működésen kívüli bevételek a jövedelmezőség elemzésében

A nyereség- és veszteségkimutatásban a már említett bruttó nyereségen kívül az üzemi eredmény és a működésen kívüli bevételek is megtalálhatók. Ezek fontos mutatók a vállalkozás jövedelmezőségének elemzésében. Vizsgáljuk meg az egyes fogalmak jelentését és számítási módját.

• Üzemi eredménya bruttó nyereségből az értékesítési és adminisztratív költségek levonásával számítható. Más szóval, a vállalkozás működési tevékenységéből származó nyereséget jelenti. Mivel ez általában a vállalkozás alapvető gazdasági tevékenységéből származó költség, fontos meghatározni a nagyságát és a trendjét. Ha az üzemi eredmény csökken vagy veszteséges, akkor a vállalkozás versenyképessége gyengülhet, vagy problémák lehetnek a költségek kezelésével.
• Működésen kívüli bevétela vállalkozás működési tevékenységétől függetlenül keletkező bevétel. Tipikus példák erre a kamatbevételek, a részvényekből származó osztalékbevételek, a bérleti díjak stb. Ezek a bevételek a vállalkozás pénzügyi helyzetétől és befektetési tevékenységétől függően változhatnak, ezért fontos meghatározni, hogy átmeneti jelenségről van-e szó, vagy tartós trendről.
• Összes átfogó eredménya társasági adófizetési kötelezettség előtti eredményből a társasági adó levonása után, a folytatólagos tevékenységből származó adózás előtti eredmény és a megszüntetett tevékenységből származó eredmény (az adóhatás levonása után) összege. Mivel ez tükrözi a vállalkozás minden bevételét és költségét, ez egy hasznos eszköz a vállalkozás teljesítményének értékeléséhez.