Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Részvény stop-loss és átlagolás
- Írás nyelve: Koreai
- •
- Referencia ország: Minden ország
- •
- Egyéb
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A részvénybefektetésekben a legfontosabb a veszteségek minimalizálása és a profit maximalizálása stop-loss és átlagolási módszerek alkalmazásával.
- A cikkben bemutatunk egy stratégiát, amelyben 10 millió forint befektetés esetén a kezdeti vásárlás 50%, és ha a profit 2% eléri, további vásárlás történik, így a számlatulajdonos nyereségét csökkentve, de a vételkor profitot biztosítva.
- Ezenkívül, ha a vásárlás után a részvény ára csökken, 1-2% csökkenés esetén 25% stop-loss, 3-5% csökkenés esetén pedig egy vagy két napig figyeljük a trendfordulót, és az átlagolás módszerét alkalmazzuk a megfelelő stop-loss és átlagolási stratégia kidolgozásához a helyzetnek megfelelően.
Inkább a gyakorlati technikákra fogok koncentrálni, mint az alapvető elméletekre vagy elvekre.
Ma a gyakorlatban a legfontosabb és legnehezebb dolgokkal kezdem.
Mit gondol, mi a legfontosabb a gyakorlatban?
A részvényekkel való kereskedésben a pénzkeresés legjobb módja, ha sokat nyerünk, ha veszítünk, akkor keveset.
Fordítva, ha 1%-ot nyer, majd 3%-ot veszít, akkor 4 napig keres, és egy napig veszít.
Ez a jelenség általában a részvényekben jártas, közép szintű kereskedőknél fordul elő.
Amikor már többé-kevésbé érti a diagramokat, és a kereslet-kínálatot is, akkor ez a helyzet alakul ki.
A legtöbb részvénykereskedő ebbe a kategóriába tartozik.
Akik úgy érzik, hogy valami jön, de nem jön be, akik kétszer felmennek, kétszer lemennek, vagy
akik kétszer eltalálják, egyszer mellé lőnek, de nem nyernek, azoknak a kereskedési módszere hibás.
A legtöbb kereskedő, aki nyer, az a nagy nyereség és a kis veszteség arányának köszönheti a sikerét.
Még a szakértőknek és a profiknak sem lehet veszteség nélkül kereskedni.
Csak az a különbség, hogy ők jól ismerik a veszteség minimalizálásának módját, és hozzászoktak.
Személy szerint én azt gondolom, hogy a legfontosabb a kereskedési módszer, a technika.
Mindenki tudja, hogy a stop-loss fontos, de senki sem tanítja meg, hogyan és milyen módon kell használni.
Mindenkinek más a kritériuma, de ez a kereskedési módszer a gyakorlatban a leghatékonyabbnak bizonyult számomra.
Ezért ma a stop-loss és a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) módszerről fogok beszélni.
Általában a nagyon rövid távú és az 1%-os kereskedés esetén a stop-loss szint 3-4%, a hosszú távú befektetés esetén pedig 10%.
De ez a gyakorlatban nem működik.
Mit gondolnak, a részvényeket emelő erők nem tudnak ezekről a dolgokról?
Éppen ezért rángatják fel és le a részvényeket, amikor azok elkezdnek emelkedni.
A legtöbb esetben a részvények azáltal emelkednek, hogy a rövid távú befektetők stop-loss szintet beállítanak.
Akkor kell türelmesnek és félelem nélkül kitartani, amikor a részvények fel és le mozognak, és a minimumot áttörik, hogy a profitot teljes egészében begyűjthessék.
Mit tegyünk a stop-loss mértékével kapcsolatban? Nincs rá egyetlen helyes válasz, az egyéni tűrőképességen múlik.
Vagyis a részvények csökkenése ellenére tud-e félelem nélkül kitartani, és van-e türelme.
Ezért a stop-loss mértéke a befektetők befektetésének arányától és összegétől függ.
Nem tudom, hogyan használják a stop-losst a többi kereskedő, de én így csinálom.
Tegyük fel, hogy egy részvényből 10 millió forintot szeretnénk venni. Az első vételhez az összeg 50%-át használjuk fel, ami 5 millió forint.
A vétel után emelkedni kezd a részvény.
Ha 2% profitot érünk el, akkor végrehajtjuk a második vételt.
(Ez a kereskedés folyamán a mélypontnál történő vétel lehet, vagy a kereskedési megrendelések volumene alapján is lehet finomhangolni, de a lényeg, hogy az extra vétel akkor történjen, amikor a részvény nyereséges.)
Az extra vétellel a portfólió hozama csökken, de így a részvények eladása esetén is biztosítva van a profit.
Az extra vétel után a növekedés kétszeresére nő.
Ezáltal maximalizáljuk a profitot.
Ha az extra vétel után a részvény ára csökken, akkor a #stop-loss #szint a profittal lesz egyenlő.
Eladhatjuk az összes részvényt, vagy eladhatjuk a 75%-át, a többi 25%-kal pedig folytathatjuk a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) és a "buy-the-dip" (befektetés emelkedés közben) ciklust.
Most nézzük meg, mi történik, ha a vétel után a részvény ára csökken.
Az első vétel után 1-2%-kal (a részvénytől és az egyéni tűrőképességtől függően) csökken a részvény ára, akkor eladjuk a 25%-át a portfóliónknak.
A legtöbb esetben a növekvő részvények korrekciója 2% körüli.
Megvisszük a dupla alját, majd megvárjuk, amíg a dupla alj előtt elért maximumot áttöri, és addig várunk a mélypontig.
A növekedés közbeni korrekció esetén a dupla alj után lehet vétel, de a nyitó árfolyamhoz képest csökkenő részvényeknél a dupla alj után további csökkenés gyakran előfordul.
A mélypont elérése után hozzáadjuk a 25%-ot a portfóliónkhoz.
Ha a csökkenés 3-5% vagy több, akkor az nem csak egy átmeneti ingadozás, hanem csökkenésre utalhat.
Ebben az esetben a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) aznap tilos.
Várjunk egy napot, vagy akár kettőt is, amíg a trendforduló biztosan nem látszik.
A "buy-the-dip" (befektetés esés közben) siker után, ha a részvények emelkednek, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez csak egy technikai emelkedés, vagy további növekedésre utal.
Eladhatjuk az összes részvényt, vagy a 25%-át, vagy 50%-ot hozzáadhatunk a portfóliónkhoz.
A 3-5% feletti csökkenés után bekövetkező emelkedés általában az összes részvény eladására ösztönöz.
Ha a kisebb korrekció után sikeres volt a "buy-the-dip" (befektetés esés közben), akkor a 50%-os extra vétel az emelkedés során ugyanazt a stratégiát követi, mint az első vételnél.
Ha az első "buy-the-dip" (befektetés esés közben) után a részvények ára továbbra is csökken, akkor a stop-loss szint a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) vételára lesz.
A részvénynek aznap vagy a következő napon kevés a esélye a megfordulásra.
Ha a következő napon a részvények biztosan megfordulnak, akkor a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) aránya 50%.
Ha ez sem sikerül, akkor ha háromszor nem sikerül, akkor többet kell tanulni.
Ha háromból csak egyszer sikerül, akkor sem veszítesz, de ha még ez sem sikerül, akkor többet kell gyakorolni #szimulátoron.
Végül, ha a csökkenés 10% vagy több, akkor hagyjuk a 25%-ot a portfólióban, és ne végezzünk "buy-the-dip" (befektetés esés közben) akciót.
A portfólió 75%-ával próbáljunk profitot generálni más részvényekkel, és a profitot használjuk arra, hogy a 25%-ból kivonjuk a részvényeket.
Ha a 25% be van szorulva, de a portfólió 75%-a 3% profitot hoz, akkor
arra az összegre eladjuk a be szorult részvényeket.
Ha 12%-kal van be szorulva, akkor ha a portfólió 4%-ot nyer, akkor az összeg elegendő lesz a be szorult részvények teljes eladására, anélkül, hogy a portfólióban veszteség keletkezne.
Ha egy-két részvénnyel sikerül profitot generálni, akkor a be szorult részvényeket azonnal el lehet adni.
Ne gondoljuk azt, hogy csak azért, mert egy részvény nagyon esett, feltétlenül emelkedni fog. Ne végezzünk "buy-the-dip" (befektetés esés közben) akciót, és még akkor is, ha emelkedik,
nem valószínű, hogy az eredeti árfolyamra visszamegy.
Ez azt jelenti, hogy nincs értelme egy "halott" részvénybe pumpálni a pénzt.
A legjobb megoldás, ha feladjuk a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) akciót, és más részvényekkel próbálunk profitot generálni, hogy pótoljuk a veszteséget.
Nem tudom, megértették-e, amit elmondtam.
Akik félnek a 25%-os portfólió díjától, vagy attól, hogy 2%-ot veszítenek a 25%-os portfólióval, azoknak a hosszú távú befektetés a megoldás.
A 25% portfólió 2%-os vesztesége a "buy-the-dip" (befektetés esés közben) után, ha 100%-os portfólióban történik, akkor 0,5%-os emelkedéssel kompenzálható.
Akiknek az a szokása, hogy hol nyernek, hol veszítenek (a folyamatosan veszteséges kereskedőket leszámítva, ők többet kell tanuljanak),
ha ezt a módszert elsajátítják, akkor más kereskedési módszerek nélkül is profitot generálhatnak.
Ez a módszer kevesebb veszteséget eredményez, és a sikerek maximalizálják a profitot, de nem feltétlenül hoz nagy nyereséget, hanem a stop-loss biztosítja a veszteségek minimalizálását.
A részvények esése sem okoz félelmet.
Természetesen nehéz megmondani, hogy a részvények ára alul van-e vagy sem, de ha nem biztos benne, akkor
az első emelkedés után, ha a mélypont magasabb, akkor vásároljon.
Akiknek nincsenek meghatározott kritériumai a befektetés összegére és a stop-loss stratégiájára, azoknak
tartózkodniuk kell a vételtől, és ezeket a kritériumokat először meg kell határozniuk.
Ez vonatkozik a hosszú távú befektetőkre és a nagy összeget befektetőkre is.
A hosszú távú befektetés esetén a részvényeket rendszeresen kell vásárolni.
Ha nem veszítünk, mindig lesz lehetőségünk.
A gyakorlatban nem a napi maximális nyereség a fontos, hanem az, hogy hogyan lehet elkerülni a veszteséget,
és hogy hogyan lehet visszanyerni a veszteséget, ezt kell elsajátítani.
A fent említett módszer a rövid távú kereskedéshez tartozik, és ez a személyes stop-loss stratégiám.
Nem azt mondom, hogy mindenki kövesse ezt a módszert.
Mindenkinek meg kell találnia a saját módszerét, és be kell építenie a saját szokásaiba.
Könnyűnek tűnik, de nem az.
Nehezebb volt ezt kidolgozni, mint a kereskedési módszereket.
Ha kipróbálod, rájössz, hogy nem könnyű.