Mit kell tudniuk a befektetőknek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adósságról?

Ha befektetünk részvényekbe vagy ingatlanokba, fontos megérteni a vállalat vagy az eszköz egészségi állapotát. A 'tartozások' egyike azoknak a tételeknek, amelyeket mindenképpen ellenőrizni kell. Ezért ma megismerkedünk azzal, hogy mi a tartozás és miért fontos.

Pénzügyi kimutatás - Tartozások

Alapfogalmak

A pénzügyi kimutatásokban a 'tartozás' kifejezés a vállalat által visszafizetendő kötelezettségeket jelenti. Ez magában foglalja a vállalat által külső szervezetektől vagy magánszemélyektől felvett hiteleket, valamint a kifizetetlen számlákat, előlegeket stb. Ezek a tartozások hatással vannak a vállalat pénzügyi helyzetére és a jövőbeni pénzáramlására, ezért a befektetőknek gondosan meg kell vizsgálniuk őket.

A tartozásoknak általában meghatározott lejáratuk és kamatlábuk van. A lejárat azt jelzi, hogy mikor kell a vállalatnak visszafizetnie a tartozást, a kamatláb pedig meghatározza, hogy mennyi kamatot kell fizetnie a vállalatnak a tartozásért. A magas kamatláb vagy a rövid lejárat növelheti a vállalat pénzügyi költségeit és nyomást gyakorolhat a pénzügyi helyzetére, ezért a befektetőknek figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket.

A tartozások típusai változatosak, és fontos megérteni az egyes típusok sajátosságait. Például a rövid lejáratú tartozások egy éven belül esedékesek, míg a hosszú lejáratú tartozások egy évnél hosszabb idő alatt fizethetők vissza. A forgóeszközökből fedezett tartozások azonnal visszafizetendők a vállalat számára, míg a nem forgóeszközökből fedezett tartozások visszafizetése egy bizonyos ideig elhalasztható. A különböző tartozástípusok természetének és feltételeinek megértésével pontosabban lehet értékelni a vállalat pénzügyi helyzetét.

A pénzügyi kimutatásokban szereplő tartozások csoportosítása és típusai

A tartozások nagyjából forgóeszközökből fedezett tartozásokra és nem forgóeszközökből fedezett tartozásokra oszthatók.

• A forgóeszközökből fedezett tartozások egy éven belül esedékes tartozások, ide tartoznak például a beszállítói tartozások, a rövid lejáratú hitelek, a kifizetetlen számlák és az előlegek. Ezek a tartozások fontos mutatók a vállalat rövid távú finanszírozási és visszafizetési képességének értékeléséhez.
• A nem forgóeszközökből fedezett tartozások egy évnél később esedékes tartozások, ide tartoznak például a kötvények, a hosszú lejáratú hitelek és a nyugdíj-előtakarékossági kötelezettségek. Ezek a tartozások kapcsolatban állnak a vállalat hosszú távú finanszírozási és visszafizetési terveivel, és fontos szerepet játszanak a vállalat stabilitásának és növekedési potenciáljának megítélésében.

A tartozások típusai közé tartozik a hitel, a kötvény, a kifizetetlen számlák és az előlegek.

A hitel bankoktól vagy más pénzügyi intézményektől felvett kölcsön, amely rövid lejáratú hitelre és hosszú lejáratú hitelre osztható. A kötvény a vállalat által kibocsátott értékpapír, amely a részvényekkel együtt a közvetlen finanszírozás egyik fő eszköze. A kifizetetlen számlák az áruk vagy szolgáltatások beszerzése után még ki nem fizetett összegek, az előlegek pedig az ügyfelektől előre kapott összegek.

Ezek a tartozásinformációk mind szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban, és a befektetőknek gondosan át kell vizsgálniuk őket a vállalat pénzügyi helyzetének és visszafizetési képességének értékelése érdekében.

A tőkearány és fontossága

A tőkearány a vállalat pénzügyi stabilitásának egyik legfontosabb mutatója, amely a teljes tartozás és a saját tőke hányadosa. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb a vállalat tartozásfüggősége, ami azt jelenti, hogy a vállalat pénzügyi kockázata is nő.

Általában a tőkearány 100% alatti értéke tekinthető optimálisnak. Azonban az ágazattól és a vállalat sajátosságaitól függően ez eltérő lehet. Például a gyártóvállalatok esetében a beruházások miatt magasabb lehet a tőkearány, míg a pénzügyi szektorban a hitelezésen alapuló tevékenységek miatt alacsonyabb lehet.

A magas tőkearányú vállalatoknál a kamatkiadások és egyéb pénzügyi költségek növekedhetnek, ami a jövedelmezőség romlásához vezethet, a magas visszafizetési kötelezettségek pedig növelik a fizetésképtelenség kockázatát. Másrészt az alacsony tőkearányú vállalatok stabil pénzügyi szerkezettel rendelkeznek, jobb a gazdasági ingadozásokkal szembeni ellenálló képességük, és magasabb a hitelképességük, ami megkönnyíti a finanszírozást.

Ezért a befektetőknek mindenképpen ellenőrizniük kell a vállalat tőkearányát. Ennek segítségével értékelhetik a vállalat pénzügyi helyzetét és visszafizetési képességét, és ennek alapján dönthetik el, hogy befektetnek-e. Ezenkívül fontos nyomon követni a tőkearány változását, hogy lássák, javul-e vagy romlik a vállalat pénzügyi helyzete.

Hosszú lejáratú és rövid lejáratú tartozás közötti különbség

A tartozások a visszafizetési határidő alapján hosszú lejáratú és rövid lejáratú tartozásokra oszthatók.

• A hosszú lejáratú tartozás egy évnél hosszabb lejáratú tartozás. Általában a vállalatok hosszú távú finanszírozási célokra bocsátanak ki kötvényeket vagy vesznek fel hiteleket. A hosszú lejáratú tartozásoknak hosszabb a futamidejük, így a vállalatok stabilabb módon tudják kezelni a pénzügyeiket, de a magasabb kamatkiadások miatt hatással lehetnek a jövedelmezőségre.
• A rövid lejáratú tartozás egy évnél rövidebb lejáratú tartozás. Főleg a vállalatok rövid távú finanszírozási igényeinek kielégítésére szolgál, például banki hitel vagy vállalati kötvény (CP) kibocsátása útján. Mivel a lejárat rövid, a visszafizetési kötelezettség nagy, és érzékenyek a kamatlábak változásaira, ami nagyban befolyásolhatja a vállalat pénzügyi stabilitását.

Ezért a befektetőknek meg kell vizsgálniuk a vállalat pénzügyi kimutatásában a hosszú lejáratú és a rövid lejáratú tartozások nagyságát és szerkezetét. Ezáltal megérthetik a vállalat finanszírozási és tőkekezelési gyakorlatát, valamint értékelhetik a pénzügyi stabilitását.

A tartozáskezelés hatása a vállalatra

A tartozáskezelés nagy hatással van a vállalat pénzügyi helyzetére és üzleti eredményeire. Ha nem kezelik megfelelően, a vállalat hitelképessége csökkenhet, nehezebb lehet a finanszírozás, és megnőhet a csődveszély. Másrészt, ha aktívan kezelik, a vállalat pénzügyi stabilitása javulhat, csökkenhetnek a finanszírozási költségek, és javulhat a jövedelmezőség.

Először is, a tőkearány a vállalat pénzügyi stabilitását jelző egyik legfontosabb mutató, és minél magasabb, annál gyengébb a vállalat adósság visszafizetési képessége, ami negatív hatással lehet a tőkepiaci értékelésre. Ezáltal növekedhetnek a finanszírozási költségek, vagy akár nehézségekbe ütközhet a finanszírozás.

Emellett a kamatfedezeti ráta (azaz a működési eredmény és a kamatkiadások aránya) is fontos mutató a tartozáskezelésben. Ha 1-nél kisebb, azt jelenti, hogy a vállalat nem tudja a működési eredményéből fedezni a kamatkiadásait, ami kérdésessé teheti a vállalat fennmaradását.

Végül a tartozás visszafizetési ütemezése is fontos, mert ha egy adott időpontra koncentrálódik, akkor likviditási válsághoz vezethet, ezért jobb, ha eloszlik az időben.

A befektetők számára fontos tartozáshoz kapcsolódó mutatók

A befektetőknek több mutatót is meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy megértsék a befektetésre szánt vállalat adóssághelyzetét.

• Először is a tőkearány (Debt Ratio). Ez a vállalat teljes adósságának és saját tőkéjének aránya, amely a vállalat pénzügyi stabilitásának egyik legfontosabb mutatója. Általában a 100% alatti értéket tartják optimálisnak, de ez ágazatonként eltérő lehet.
• Másodszor a kamatfedezeti ráta (Interest Coverage Ratio), amely a működési eredmény és a kamatkiadások aránya, és azt mutatja meg, hogy a vállalat képes-e fedezni a kamatkiadásait. Ha 1-nél kisebb, akkor a vállalat nem tudja fedezni a kamatkiadásait a működési eredményéből, és ha 3 évig folyamatosan 1-nél kisebb, akkor a vállalatot határvonalon lévőnek (limitált) tekintik.
• Végül a hitel aránya (hitel/összes eszköz) is fontos, amelyre figyelni kell. Ha ez 30% felett van, akkor túlzottnak tekintik, és a vállalat a gazdasági visszaesés idején sebezhetőbb lehet.

A fenti tartozással kapcsolatos mutatók elemzésével a befektetők pontosabban megérthetik a befektetésre szánt vállalat pénzügyi helyzetét.